Hogyan indul egy átlagos napod?
Egy nagy pohár almaecetes, langyos vízzel, majd rövid jóga és pár egyszerű légzőgyakorlat következik a friss levegőn.

Hol kezdődik nálad az alkotás?
Ez nálam inkább folyamatban van, sok minden megragad, foglalkoztat. Ilyenkor időt, teret adok neki és azok a gondolatok, amik egy hét után is velem maradnak azokkal kezdek el komolyabban foglalkozni, kibontani őket. Persze vannak villanásnyi inspirációk vagy évek alatt beérő felismerések. Egyszóval megfogalmazva egy gondolattal.

Ki/kik voltak rád nagy hatással művészetileg?
A megnevezhetetlen források mint a viharsarki szél, a folyó vagy legutóbb a Pireneusok magas hegyei.

Mi akartál lenni gyerekkorodban? Mi lennél most, ha nem a művészettel foglalkoznál?
Egyrészt Xena a harcos hercegnő, másrészt régész szerettem volna lenni Egyiptomban, Görögországban vagy Dél-Amerikában. Ha nem művészettel foglalkoznék, akkor gazdag műgyűjtő lennék, de az mégis művészet.

Hol találsz inspirációt?
Az ellentétes erők, mint az érzékenység és a szilárdság inspirálják a műalkotások központi témáit, kidolgozva a természet legfőbb szerepét, mindezt abban a hitben, hogy közelebb kerüljünk magának az életnek az alapos megfigyeléséhez és releváns kapcsolatot alakíthassak ki a személyes örökségemmel, a környezettudatossággal.

Melyik a kedvenc napszakod? Miért?
Egy dércsípte reggelnek és egy őszi aranyórának éppúgy tudok örülni. Szeretem érezni a bőrömön ezeket a rövid időszakokat.

Van kedvenc tárgyad, kabalád? Mi az és miért?
Nincs, de természeti formákat előszeretettel hozok haza utazásimról.

Mi a kedvenc olvasmányod és miért ajánlanád?
Ilma Rakusa Lassabban! című könyve, mert még inkább szükségünk van arra, hogy lelassuljunk, megpihenjünk kissé, hogy nyugodtan, minden sürgető kötelezettségünket feledve felfedezzük magunknak a világot.

Mi a kedvenc zenéd és miért volt rád nagy hatással?
A természetes hangokat élvezem leginkább, a nyári éjszaka hangjait a folyó mellett, az eső zuhogását, a víz hangját és a csendet. Általuk közelebb kerülök a teljességhez és szembesülhetek emberi kicsinységemmel.

Mi az eddigi legemlékezetesebb élményed, sikered művészetileg?
Igazán csapatban szeretek dolgozni, ha amit szeretnék egy kiállítással megfogalmazni közösen érhetjük el. Erre jó példa volt a Rejtett kert című kiállításom vagy a Hirundo című.

Mit vársz leginkább a rezidencia időszaktól?
Hogy azt a sok munkát, amit hetek/ hónapok óta tervezek és hangolódok megtudjam valósítani.

Mit szeretnél üzenni a rezidencia alatt készülő alkotásoddal?
Minden munkámra egyfajta egyensúly-gyakorlatra tekintek. A véletlenszerűség és a kiegyensúlyozott dualizmus állapotait ragadom meg és ezt a folyamatot a harmónia, a remény és a boldogság megteremtésének vágya vezeti.

Ki lenne az álom vacsora vendéged egy rezidenciás estén?
Katona Klári

Hogyan jelenik meg az életedben az újrahasznosítás és a fenntarthatóság?
Én ezekbe a fogalmakba beleszülettem, családi örökségem, csak akkor nem így neveztük ezeket a dolgokat és nem volt benne tudatosság. A hétköznapokban is törekszem rá és az alkotási folyamatomban is erre a szemléletre fókuszálok.